Meg kell mondanom Neketek, hogy

... a Karácsony sokkal szebb ünnep, mint a Húsvét! Karácsonyra kaptam egy csomó hasznos, vicces és finom ajándékot! Most meg? Egy rémálom volt ez az ünnep! Alig vártam a csütörtököt, hogy mi lesz a meglepetés. Amikor Nagyapó, Zea és Szepi megérkeztek, ráadásul kocsival, nagyon boldog lettem. Nemsokára kiderült, hogy meglátogatjuk Anikót és Lacit, aminek még jobban örültem! Anikó mindig babusgat, Laci meg sajtot szokott tömni a számba, képzelhetitek milyen szuper! A Gazdim persze ilyenkor mindig kutyázik, de nem izgat, mert azok úgyis ottani ebek. Most szerencsém volt, mert Vandával nem találkoztunk, örültem neki, mert eléggé odavan érte a Gazdim, szóval én nem kedvelem túlságosan. Elérkezett az indulás ideje és mit látok! Egy kis vakarcs jön velünk az autó felé! Hiába szóltam ezerszer, hogy Gazdi, nálad maradt véletlenül az egyik kutya! Anikó, vidd már vissza! Hát nem veszitek észre, hogy ez is be akar szállni? Segítség!!! Az én Gazdim, az én autóm, menj innét! De nem hallgatott senki se rám. Reménykedtem, hogy majd valaki elviszi a kis dögöt, de kitartó volt, még a lakásunkba is utánunk jött és egy ágyban kellett vele aludnom. Ez eléggé megviselte a gyomromat. Én nagyon sokat morogtam rá, hátha megijed és visszaszalad Kovácshidára, de nem megy sehová. Most mit tegyek? Ezen dilemmázom. Jó vele játszani, nem mondom, hogy nem, de azért mégis... Azt már látom, hogy nem veszi el a kajámat, a Gazdim nem szeret kevésbé és az ágyon is van elég hely  mindannyiunknak, de még gondolkozom a végső döntésemig, hogy megszeretem-e, vagy nem. Ti mit gondoltok? Jövő szombaton lesz a szülinapom. Már előre rettegek a meglepetéstől!