Tényleg igaz, hogy jó dolog ez a karácsonyosdi.

Nem is értem, hogy miért csak egyszer van egy évben? Folyton csak vendégeskedünk, sokan vagyunk, mindenkinek jó a kedve, rég nem látott családtagjaimat is láthatom és mindenki játszik velem egy kicsit. Igaz, a Gazdim szigorú volt, azt mondta, hogy ünnep ide vagy oda, akkor sincsenek asztalról leeső falatok. De ebbe már beletörődtem. 23-án este nálunk aludt a Zeukám és akkor a Gazdim az éjszaka kellős közepén felkelt, én már örültem, hogy reggel van és nem kell tovább aludnom. Ehelyett viszont, engem berakott a fürdőszobába, hogy ne legyek láb alatt (pedig én sosem vagyok láb alatt) és ő meg valamit pakolászott kint. Amikor visszabújtunk az ágyikóba, akkor láttam csak, hogy valami fényes áll a szekrényen. Sokat hallottam már az ufókról, így hát bevallom, eléggé megijedtem tőle és jól megugattam. Erre persze a Zea is felébredt, de ő egyáltalán nem ijedt meg, hanem ujjongott, hogy megjött a Jézuska. Aha, hát vele pakolászott a Gazdim! Ekkor láttam, hogy nem az ufók jöttek értünk, hanem egy szép fa volt a szekrényen. Most esett le, hogy mire gondolt a Gazdim akkor, amikor azt mondta, hogy az ajándékaim a fa alatt lesznek! Gyorsan oda is szaladtam és ott találtam egy csomó mindent, ami csakis az enyém lehetett! De mégsem volt minden az enyém, mert a Gazdim azt mondta, ne legyek telhetetlen, mások is vannak rajtam kívül a családban. Kaptam azért jó pár dolgot: új nyakörvet, pórázt, játékokat és nasit meg egy sampont. Legjobban a sípolós tojáslabdának örültem, régen is az volt a kedvenc játékom, amíg Filip ki nem lyukasztotta a kutyasuliban. Tudom, hogy Filip a legokosabb kutya a világon és nagyon szuper segítőkutya, de azért ez nem volt szép tőle. Most viszont ezennel megbocsájtok neki, mert biztos ő kérte a Jézuskát, hogy hozzon nekem egy másikat. Most le kell feküdnöm, mert holnap is két vendégségbe megyünk, úgyhogy pihennem kell.