Kutyás terápia

A kutya terápiás foglalkozásokba való bevonását először B. Levinson amerikai pszichológus alkalmazta a hatvanas években, mint olyan terápiás módszert, amellyel sikeres előrehaladást lehet elérni pszichésen sérült gyermekek kezelése során. Az ezt követő évtizedekben egyre több olyan tudományos vizsgálat látott napvilágot, mely igazolta a kutya -mint fejlett szociális viselkedést mutató állat- terápiás munkában való hatékonyságát. Többek között ennek is köszönhetően terjedt el a 80-as években előbb az Egyesült Államokban majd egyre több európai országban a kutya alkalmazása olyan esetekben, amikor a hagyományos pszichoterápia eredménytelen maradt. Hamarosan kiderült, hogy a speciálisan kiképzett, bárkivel közreműködni kész, odaadó, szeretetteljes kutyák terápiás eszközként való alkalmazása meglepő sikereket eredményez. Nyugaton valóságos mozgalom lett a terápiás kutya kiképzése és használata, lelkes önkéntesek áldozzák fel szabad idejük egy részét arra, hogy embertársaiknak ily módon segítsenek. A vizsgálatok eredményei szerint a kutya sokoldalú terápiás hatást fejthet ki.

Különbséget kell tennünk azonban az állatasszisztált aktivitás és az állatasszisztált terápia között.

Állatasszisztált aktivitás:
állatok segítségével végzett felüdülés, amely

  • javítja az életminőséget
,
  • motivál
javítja az általános kedélyállapotot,
  • 
komfortérzetet kelt,
  • 
fokozza az életkedvet,
  • 
növeli a fizikai aktivitást,

  • serkenti a szellemi aktivitást,

  • nem mindig szakemberek végzik.

Állatasszisztált terápia: állatok bevonása a terápiás folyamatba, amely

  • célorientált
,
  • szakemberek végzik,
  • 
egy meghatározott fejlesztési folyamat része, 

  • folyamatos dokumentációt követel,
  • meg
kötött időtartamban végezhető,
  • 
egyénre szabott feladatokat kíván meg
,
  • végezhető egyéni, vagy csoportos terápia formájában.

Miért pont a kutya?
 Az állat-ember kapcsolatban nagyon erős terápiás lehetõség van. Etológusok azt vizsgálták, hogy az egerek hogy bírják a fájdalmat, milyen fájdalomküszöbbel bír a válaszreakciójuk. A vizsgálat során kiderült, hogy ha az egerek mellett emberek is ott vannak, akkor később zajlott le a válaszreakció, ebbõl arra lehet következtetni, hogy a fájdalmat csökkentik a szociális kapcsolatok, még akkor is, ha más faj egyedei között zajlanak le.
 Hasonló jelenséget vizsgáltak embereknél is, például a placebo hatást, mely során kiderült, hogy konkrét hatóanyaggal rendelkezõ fájdalomcsillapító gyógyszer ugyanolyan hatást ér el, mint a hatóanyag nélküli, de a beteg számára megfelelõ szociális kompetenciával rendelkező személy által (pl.: fõorvos) adott pirula. (ELTE Etológia Tanszék)


Miért éppen a kutyát tarjuk az állatok közül terápiás célokra a leghatékonyabban alkalmazhatónak? A kutya evolúciós előtörténete: amikor az emberszabásúak és a ragadozók szétváltak, akkor az ember anatómiailag már modern ember volt, de viselkedésében még nem (ez az utóbbi néhány száz évben alakult ki). Az anatómiailag modern emberek szétvándoroltak és kiűzték az alacsonyabb szintű emberi fajokat. Hozzájuk csapódtak a farkasok és ezekből alakult ki a kutya. Számára az emberi közeg érdekes, vonzó, de komplex követelményeket állító rendszer volt. Ez a közeg kényszerítette rá őket arra, hogy a farkasokból anatómiai változások során kutyává változzanak. Alkalmazkodtak az új, bonyolultabb közeghez, szociális viselkedési formákat, szinkronikus, obstrukciós formákat vettek fel, hasonultak az emberhez.

Olyan egyedi viselkedés alakult ki, amely hasonlít az emberi viselkedéshez. Ez az, ami alkalmassá teszi a kutyát a terápiás munkára.

Szociális viselkedés, kötődés: a kötődés specifikus pszichoszociális mechanizmus. Sok vonatkozásában hasonló az emberi kötődéshez. A kutyánál hasonló a kötődés, mint a korai anya-gyermek kapcsolatban. Elsősorban az emberhez kötődik és ez az emberi közegez való alkalmazkodás közben alakult ki. A terápiás folyamatban nagyon fontos szerepet játszik a kötődés.


Kommunikációs képesség:
a kutya nem csak a vezényszavakat tanulja meg, hanem képes a testbeszéd felismerésére is, ezért még azokkal a gyerekekkel is képes kommunikálni, akik nem képesek a beszédprodukcióra.
 Emocionális szinkronitás: az ember hajlamos erre egy kutyával kapcsolatban és ez kölcsönös: a kutya is rá tud hangolódni az emberre, aktív szinkronizációs képességgel bír és ez az állatok között egyedüli. Egy terápiás helyzetben a kutya ráhangolódik a sérült gyermekre, finoman közelít felé.


Agresszivitás: a farkasok törekednek a falkavezérség átvételére, de a kutyák nem, ok akkor érzik biztonságban magukat, ha az ember irányítja őket, éppen ezért normális esetben nem mutatnak agressziót az ember felé. 


Viselkedésbeli szinkronitás: az állatok általában próba-szerencse útján tanulnak. A kutya az embertől sokkal hatékonyabban tanul, mint saját magától. Sokkal jobban elfogadja az emberi viselkedést, mint akár a sajátját. Érzékenyen reagál a tanítói attitűdre, érzékeny a szemkontaktusra, a megszólításra, a gesztusokra, a figyelemre. Rendkívüli ráhatást tudunk elérni náluk. (Dr. Topál József)


Követelmények a kutya felé

Egészségügyi követelmények



Kötelező oltások: kombinált és veszettség elleni évente megismételve. 
Külső és belső paraziták elleni rendszeres (2-3 havonta) védekezés.
 A higiénés szabályok betartása, a kutya legyen tiszta, ápolt megjelenésû.


Viselkedésbeli követelmények, a megfelelő terápiás kutya kiválasztása
:

A kutya legyen legalább egy éves. 

Legyen ismert előéletű.
Legyen engedelmes, ami magában foglalja azt, hogy a kutya rendelkezik az engedelmességi vizsgával. Tegye le a terápiás kutyák számára követelményként állított vizsgát.
 A terápiás vizsgát Magyarországon a Kutyával az Emberért Alapítványnál lehet letenni. A vizsga két részbõl áll, az elsõ alkalommal a kutya engedelmességét, szocializációját, viselkedését vizsgálják, különös tekintettel az agresszivitásra, mely semmilyen helyzetben nem váltható ki egy terápiás kutyából. A második vizsga alapfeltétele a sikeres alkalmassági vizsga, ezután egy már sok tapasztalattal rendelkezõ terápiás kutya-gazda párosnál hét alkalmas gyakorlati munka következik, melyet egy vizsgafoglalkozással zárnak. Csak ezek a kutyák kaphatják meg a MATESZ által kiállított fényképes terápiás igazolványt.
 Legyen szoros kapcsolata a gazdájával. 

Legyen kiegyensúlyozott, türelmes, nyugodt, agressziótól mentes.

Legyen alkalmazkodó.

Legyen barátságos, vegye szívesen a dédelgetést. (Dr. Gácsi Márta)

A terápia által fejleszthető területek:

  • 
Beszéd, kommunikáció
  • 
Nagymozgás
  • 
Finommotorika
  • 
Testtudat, testérzékelés

  • Téri orientáció, térérzékelés

  • Ritmusérzék

  • Egyensúlyérzék

  • Auditív észlelés

  • Vizuális észlelés
ú
  • Taktilis észlelés
  • 
Figyelem

  • Megfigyelési képesség, memória

  • Munkaképesség