2007. november 21., szerda

A maffiózók tízparancsolata

1. Senki sem mutatkozhat be egyedül egy másik barátunknak. Ezt mindig egy harmadik személynek kell megtennie.
2. Barátunk feleségére szemed ne vesd!
3. Soha ne mutatkozz rendőrrel!
4. Ne járj kocsmába és klubokba!
5. Mindig a Cosa Nostra rendelkezésére kell állni - még akkor is, ha a feleséged éppen szül!
6. A megbeszélt találkozókat maximálisan tiszteletben kell tartani!
7. Tisztelettel bánj a feleségekkel!
8. Ha információt várnak tőled, csak az igazat mondhatod!
9. Tilos másik tag vagy más család pénzéhez nyúlni!
10. Nem lehet a Cosa Nostra tagja az, akinek közeli rokona rendőr, akinek valamelyik családtagja nem megbízható, aki helytelenül viselkedik, vagy nem tartja magát az erkölcsi értékekhez.

 forrás: tomkeller.blog.hu

2007. november 20., kedd

Az előző naplóbejegyzésben írtam az újlengyeli kutyákról.

Gazdinak van egy pártfogoltja, a kecskeméti Mentsvár Alapítványhoz került. Aki őt örökbefogadja, az kap tőlünk egy zsák tápot, egy ajándékcsomagot és kozmetikázva kerülhet az új gazdájához a kutyus. Ha budapesti lakos lesz, akkor a Gazdim vállalja a kiképzését is, teljesen ingyen. Szóval, válasszátok Piszkét!

2007. november 19., hétfő

Nagyon gonosz emberek vannak sajnos,

pl. K. G., aki egy kutyakínzó, telepét és a szegény sorsú kutyákat megnézhetitek itt:

Ugye nem hagysz itt?

Ártatlan vagyok és meghúzódnék egy sarokban, ha lenne hely valakinél a számomra. Ígérem, nem eszem sokat és nem zavarlak egy percig sem!

Öregségemre ezt kellett megérnem! Ne haragudj, de nagyon fázom! Kicsit hozzád bújhatok? Semmi nyomulás, én még mindig imádom az embereket!
Nagyon megalázó számomra, hogy gyönyörű bundámat ilyen piszkosan kell hordanom. Beugorhatnék hozzád egy zuhanyra? Ha nem baj, akkor maradnék is...
Azta mennyi kaja! Gyorsan ráfekszem, hogy a többiek ne vegyék észre, mert akkor tuti bunyó lesz és én nem tudok verekedni, kicsi vagyok és gyenge.
Farkastörvények uralkodnak a rácsok mögött, küzdenünk kell, hogy élhessünk!

2007. november 11., vasárnap

Elérkezettnek láttam az időt arra, hogy nagykutya legyek.

Régen még az is problémát okozott, hogy a földön lévő ételdarabkákat ott hagyjam, de ma már... Kitaláltam Gazdinak egy meglepetést, ha már úgy el van szállva attól, hogy Müzlikéje milyen gyorsan halad a mozgássérült segítő kutyaság tudományának elsajátításában, hát, én bizony megelőzöm. Így tartottam neki a virslit és megvártam azt is, amíg elszalad a fényképezőgépéért.

2007. november 10., szombat

Jaffa meggyógyult, már nem betegeskedik többé.

Ennek én két okból is nagyon örülök: mégiscsak kell ő ide, szóval ha már másfél évet kihúztam vele, akkor maradjon még tízig legalább, másrészt viszont a Gazdi nem kényezteti annyira. Az utóbbi két hétben állandóan csak a kedvére tett, mondtam is neki, hogy a fejére fog nőni. Én soha nem akartam a fejére nőni, bár a nyakára igen. Jól is mutattam ott, nálam dizájnosabb sálat szerintem még nem látott a világ:

2007. november 5., hétfő

Hozok nektek két képet a velem élő két kutyáról.

Jaffám gyógyulgat, a kutyasulira superman jelmezben jött, állítólag a sebét védte, de szerintem csak feltünősködni akar:

Müzli pedig már ismerkedik a jövendőbeli gazdájával, Gergővel. Remélem, hamarosan odaköltözik, kicsi a hely hármunknak: